Kutya

Kutyák javasolt oltási programja

A kiskutyákra nézve a legveszélyesebb két betegség, ami akár elhulláshoz is vezethet, a Parvo vírus és a szopornyica vírusok által okozott betegség. Éppen ezért ez ellen a két betegség ellen kezdjük el oltani őket legelőszőr. Alapszabály, hogy minden oltást meg kell ismételni, mert önmagában egyszeri vakcinázás, nem eredményez megfelelő védettséget a betegségekkel szemben.

Ha a kutya túl van az első négy oltáson, akkor mehet ki az utcára, találkozhat más kutyákkal. Az alapoltások után következik a veszettség ellen oltás, amely kötelező (az első oltást fél éven belül, majd évente egyszer kell megismételni). Az ajánlott oltások közé tartozik a Corona vírus elleni oltás, a Lyme-kór elleni, valamint a kennel-köhögés betegséget kivédő vakcina. Ezeket az első évben 2-4 hét különbséggel meg kell ismételni a megfelelő immunitás kialakítása végett, majd évente megismételni.

Ajánlott vakcinázási sor:

8. hét Parvo
10. hét Kombinált (Parvo, Szopornyica, májgyulladás, parainfluenza)
12. hét Parvo ismétlés
14. hét Kombinált ismétlés (parvo, szopornyica, májgyulladás, parainfluenza, leptospirózis)
16-17. hét Veszettség

Ajánlott oltások (Lyme, Corona, kennel köhögés)

½-1 éves kor között Kombinált ismétlés
2. Veszettség (az elsőt követően fél éven belül)
Évente veszettség, kombinált, stb.
Letölthető pdf oltási napló!!! (kedves kezdő-gazdik kis türelemet kérünk, hamarosan letölthető lesz, még fejlesztés alatt állunk)

Féreghajtás

Közegészségügyi és állategészségügyi szempontból is fontos az állatok rendszeres féreghajtása, mert egyes férgek emberben is megtelepedhetnek Különösen nagy jelentőségű ez kisgyermekes családoknál, ahol a gyerekek nem feltétlenül tartják be a higiénés szabályokat. A fiatal állatok többsége fertőzött férgekkel, mivel az anyaállat férgessége esetén a kicsik már a méhen belül, illetve a későbbiekben az anyatejjel fertőződnek.
A kiskutyák féreghajtását 3 hetes korban érdemes megkezdeni, majd kéthetes időközzel néhányszor ismételni, de legalább addig, míg a féreghajtó hatására a bélsárban férgek láthatók. Később 8-10 hetes korban ismét féreghajtóval kell kezelni az állatot, a kezelés szájon át történik, kölykök esetében pasztával, későbbiekben tablettával. A féreghajtásnak felnőtt állatok esetében is rendszeresnek kell lennie, az ideális a 3-6 havonta történő kezelés. A kutyában levő férgek, csak a féreghajtó hatására ürülnek, egyébként általában nincs szemmel látható jele a fertőzöttségnek. Esetenként kifejezett férgességre utalhat, ha a kutya a végbélnyílását a földhöz dörgölve szánkázik.
Tévhit hogy a fokhagymát rendszeresen fogyasztó kutyák nem lehetnek férgesek, a fokhagyma nem megfelelő féreghajtó szer.

Táplálás

A kiskutyákat fél éves korukig naponta háromszor-négyszer kell etetni. Féléves kor után át lehet téri a napi kétszeri etetésre, egy éves koruk után pedig elegendő naponta egyszer etetni őket. A kölykök etetésére legmegfelelőbbek a junior megjelölésű tápok Az ilyen konzervek, illetve szárazeledelek megnövelt mennyiségű kalciumot, és fehérjét tartalmaznak, mert a növekedésben levő szervezet igényeihez igazították őket. Egyéves kor után már felnőtt kutyatápokkal etethetjük őket. A kiskutyákat általában korlátozás nélkül, ad libitum lehet etetni, hiszen az intenzív növekedés miatt nem híznak el. A könnyebbség kedvéért azonban a legtöbb tápgyártó feltünteti a csomagoláson, a súly, és a végleges testméret alapján az ajánlott napi táp mennyiséget. Friss víz mindig legyen a kutya előtt, a vízbevitelt nem szabad korlátozni.

Az egészséges kutya fiziológiai értékei

• Testhőmérséklet: 38 ºC – 39 ºC
• Légzésszám: 10 – 40/perc
• Pulzusszám: 60 – 120/perc (a kortól és fajtától függően)
• Ivarzás: évente kétszer, hossza 21 nap
• Fedeztetésre alkalmas időtartam: az ivarzás 9 – 13. napja
• Graviditás hossza: 58 – 63 nap

Az alábbi pdf dokumentumokból még bővebb információhoz juthatnak!

• Ha mütétre kerül a sor
• Miért kell a kutyámat vakcinázni? /Nobivac/
• Miért kell évente oltani kutyámat? /Stronghold/

Sok sikert az új jövevényhez!

Betegségek

Babesiosis

A kullancsszezon leggyakoribb betegsége a babesiosis. Ezt a betegséget a Babesia canis var. canis nevű egysejtű parazita okozza, melyet a Dermacentor reticulatus nevű kullancs terjeszt.

Az év bármely időszakában megbetegedhett a kutya a babéziáktól, de a legtöbb fertőzödés tavasszal és ősszel fordul elő, mert a kullancsok aktivitásának ekkor kedvez leginkább a klíma  Forró nyáron  kissé passzívabbak a kullancsok, de hideg téli időben is.
A kullancs fertőzött vörösvértesteket vesz fel vérszíváskor, majd a paraziták a kullancs bélhámsejtjeiből a nyálmirigybe jutnak. Újabb vérszívás alkalmával a paraziták a kutya véráramába jutnak, ahol a vörösvértestekhez tapadnak, majd behatolnak azokba. A vörösvértestekbe jutott parazita továbbszaporodik, majd a vörösvértestek szétesése után újabbakat támad meg. Ekkor az immunrendszer próbálja elpusztítani a parazitákat, az összes fertőzött vörösvértesttel együtt.

A megbetegedett kutyák általában néhány napos lappangás után kezdik mutatni a tüneteket. Lázasak, levertek, elfekszenek, nem esznek, ezenfelül a kötőhártya és a nyálkahártyák halványak, olykor fehérek, illetve bizonyos esetekben sárgák, a lép és a nyirokcsomók megnagyobbodnak, a szívverés és a légzés szapora, hányás, hasmenés jelentkezhet, valamint jellemző a vizelet kávébarna színe.

Sok kutya tünetmentesen hordozza a parazitát, így rezervoárja a kórokozónak.

A babesiákat vérből (vérkenetből) lehet kimutatni. A babesiosis gyógykezelését a lehető leghamarabb meg kell kezdeni. Magyarországon kapható egyetlen hatékony gyógyszere az imidocarb. Az injekció beadásának helyén fájdalmas duzzanat keletkezhet. A gyógyszer beadása után jelentkezhet nyugtalanság, nyálzás, hányás, izomremegés és szapora szívverés. A gyógyszer nem tudja elpusztítani az összes parazitát, így a gyógyult állatokban lappanghat a kórokozó. Az imidocarb mellett különböző kiegészítő kezelésekre is szükség van a klinikai kép, illetve a vérkép függvényében.
Az időben diagnosztizált és megfelelően kezelt kutyák többsége meggyógyul, de ha már szövődmények is jelentkeznek akkor a kórjóslat kétes.

A babesiosis ellen nincs védőoltás Magyarországon. Ezért a fő hangsúlyt a megelőzésre, azaz a kullancsok távoltartására kell helyezni. Amennyiben mégis találunk a kutyán kullancsot, a lehető leghamarabb el kell távolítani azt.

További információ a babéziózisról!

• Kutyák babéziózisa Súlyos betegség!
• Ismerje meg az ellene adható védőoltást! /Nobivac/

 

Lyme-kór

A kullancsszezon másik leggyakoribb betegsége a Lyme-kór. Ezt a betegséget a Borrelia burgdoferi nevű baktérium okozza, melyet az Ixodes ricinus (Ixodes-fajok) nevű kullancsok terjesztenek.

Az év bármely időszakában megbetegedhet a kutya ebben a betegségben, de a legtöbb megbetegedés tavasszal és ősszel fordul elő, mert a kullancsok aktivitásának ez a klíma a legkedvezőbb. Forró nyáron és téli hidegben kissé passzívabbak a kullancsok.

A kullancs vérszíváskor felveszi a kórokozót, ezután az apró cisztává alakul a kullancs emésztőrendszerében, majd visszaváltozik, amikor a kullancs elkezd vért szívni a következő gazdából, és a nyálmirigybe jutva a vérszívás alkalmával kerül a baktérium a kutyába. Ahhoz, hogy a kullancs továbbadhassa a fertőzést, annak vissza kell változnia, így a fertőzéshez legalább 24-48 órán át tartó vérszívás szükséges. Ezután elszaporodnak és a szervezet különböző részeire vándorolnak.

Gyakran tünetmentesen hordozzák a baktériumot a kutyák. A fertőződött állatoknál a lappangási idő több hét vagy több hónap is lehet, majd a jellemző visszatérő láz, levertség, étvágytalanság, „influenza-szerű” tünetek jelentkeznek, a nyirokcsomók megnagyobbodnak. Először a kullancscsípéshez közeli ízületekben jelentkezik gyulladás, majd a távolabbiakban is, emiatt egy ún. „vándorló sántaság” tapasztalható a kutyáknál. Emellett egyes esetekben veseelégtelenség, szívizomgyulladás, idegrendszeri tünetek jelentkezhetnek.

A Lyme-kór diagnosztizálása a vérből történik különböző tesztekkel és eljárásokkal.

A tünetek jelenléte és a pozitív vérteszt eredmény esetén a gyógykezelést a lehető leghamarabb el kell kezdeni. A megbetegedett kutyáknak egy legalább 3-4 hetes célzott antibiotikum kúrára van szükségük, illetve emellett különböző kiegészítő kezelésekre is szükség lehet a klinikai kép, illetve a vérkép függvényében. A gyógykezelés sikerességét ismételt vérvizsgálattal ellenőrizni kell.

Az időben diagnosztizált és megfelelően kezelt kutyák többsége meggyógyul, de amennyiben már szövődmények jelentkeznek a kórjóslat kétes.
A Lyme-kór ellen többféle vakcina létezik Magyarországon. Általában az alap oltási sor végén szokták oltani a kutyákat (12 hetes kor után olthatóak), melyet 3-5 hét múlva ismételni kell még egyszer, majd évente egyszer, a kullancsszezon előtt szükséges oltani.
A kullancsok több kórokozót is terjesztenek, ezért az oltás mellett hangsúlyt kell helyezni a megelőzésre is, azaz a kullancsok távoltartására. Amennyiben esetleg mégis találunk a kutyán kullancsot, a lehető leghamarabb el kell távolítani azokat.

Fontos tudni, hogy a Lyme-kórra az ember a legfogékonyabb.

Szívférgesség

Magyarországon két Dirofilaria faj van jelen, a szív dirofilariosist okozó Dirofilaria immitis és a bőr dirofilariosist okozó Dirofilaria repens.

A szívférgességet okozó parazita egy fonalféreg, amely az embert is képes megfertőzni.

Az apró mikrofiláriák (a féreg „utódai”) a fertőzött állat vérkeringésében vannak jelen, melyeket szúnyogok vesznek fel. A mikrofiláriák a szúnyogok belében, majd kiválasztó szervében többször vedlenek (ehhez legalább 15°C külső hőmérséklet kell, minél magasabb a hőmérséklet, annál hamarabb zajlik le a fejlődés), amíg kialakul a harmadik stádiumú lárva, azaz a fertőzőképes alak, amely a szúnyog szájszervébe vándorol, hogy a vérszívás alkalmával a bőr alatti kötőszövetbe kerüljön. Itt megint többszöri vedlés során kialakul az ún. „éretlen felnőtt” alak, amely a szívbe és a tüdőartériába vándorol, ahol érett felnőtt alakká válik, majd a szaporodás megindulásával keletkeznek a mikrofiláriák. A betegség lappangási ideje 6-9 hónap.

A kifejlett férgek a tüdőartériában megtelepszenek (itt gyulladást váltanak ki, az érfal megvastagodik és thrombusok képződése miatt a tüdő egyes erei elzáródnak, így megnő a nyomás a kisvérkörben, ami a jobb szívfél falának megnagyobbodásához és következményes szívelégtelenséghez vezet), majd számuk növekedésével a jobb kamrát, majd jobb pitvart és végül a hátulsó üresvénát árasztják el. Sokáig nem okoznak tünetet, de a hátulsó üresvéna elárasztása után gyors állapotromlás jelentkezhet, amely az állat elpusztulásához vezethet.
A tünetek súlyossága a férgek számától, a fertőzés fennállásának idejétől, valamint az állat aktivitásától függ. Az első tünet a köhögés, mely az idő előrehaladtával fokozódik, romlik, nehezített légzés és szapora szívverés jelentkezik, az állat lefogy, nem mozog, májelégtelenség, valamint a szívelégtelenség miatt hasűri folyadékgyülem jelenik meg.

A szívféreg, valamint mikrofiláriák kimutatása vérvizsgálattal történik. Mivel a mikrofilárák száma napszaki ingadozást mutat (éjjel több, nappal kevesebb), ezért a vérvétel kora reggel vagy este célszerű. A fejlődési idő, illetve stádiumok miatt a felnőtt alakra irányuló vértesztet 6 hónappal később szükséges megismételni. Pozitív vérvizsgálat esetén különböző kiegészítő vizsgálatok is szükségessé válhatnak.
A betegség gyógykezelése során szükséges tudni, hogy mikrofiláriák, vagy adultok (kifejlett férgek), vagy mindkettő jelen van a szervezetben. Adulticid (adultokra ható gyógyszer) nincs forgalomban Magyarországon, de mikrofilaricid (mikrofiláriákra ható gyógyszer) kapható. Egyes esetekben a kifejlett férgek műtéti eltávolítása szükséges lehet.

A kórjóslat a fertőzöttség mértékének és a tünetek súlyosságának függvénye.

A fő hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni, melynek kétféle módszere van, a szúnyogok távoltartása, vagy a szúnyog által terjesztett fertőző alak elpusztítása.

Fontos tudni, hogy a szívféreg az embert is megfertőzheti, a fertőzött kutyákból vért szívó szúnyogok újabb vérszívással az emberbe juttathatják a szívféreg fertőző alakját!

Bőrférgesség

Magyarországon két Dirofilaria faj van jelen, a szív dirofilariosist okozó Dirofilaria immitis és a bőr dirofilariosist okozó Dirofilaria repens.
A bőrférgességet okozó parazita egy fonalféreg, amely az embert is képez megfertőzni.

A kifejlett féreg a bőr alatti és nyálkahártya alatti kötőszövetben él. Az „utódai”, a mikrofiláriák, a vérkeringésben vannak jelen, melyeket szúnyogok vesznek fel. A szúnyogban többszöri vedléssel kialakul a fertőző képes alak, melyet a szúnyog a vérszívás alkalmával juttat az állatba, ahol hosszú fejlődés során kialakulnak a kifejlett férgek.

A fertőzött állatok általában nem mutatnak tüneteket. Általában kis méretű feszes csomók jelentkeznek a bőr, vagy nyálkahártya alatt, mely néha viszket vagy fájdalmas. Sokszor egy vérvizsgálat alkalmával észrevett mikrofiláriák jelenlétéből derül ki a fertőzöttség ténye.
A bőrféreg és mikrofiláriák kimutatása szövettani, valamint vérvizsgálattal történik.

Adulticid (kifejlett férgekre ható gyógyszer) nincs forgalomban Magyarországon, de mikrofilaricid (mikrofiláriákra ható gyógyszer) kapható. A kifejlett férgek élettartamát a mikrofilaricid megrövidítheti.

Az általában fennálló tünetmentesség miatt a kórjóslat kedvező.

A fő hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni, melynek kétféle módszere van, a szúnyogok távoltartása, vagy a szúnyog által terjesztett fertőző alak elpusztítása.

Fontos tudni, hogy a bőrféreg az embert is megfertőzheti, a fertőzött kutyákból vért szívó szúnyogok újabb vérszívással az emberbe juttathatják a bőrféreg fertőző alakját!

Az alábbi pdf dokumentumokból még bővebb információhoz juthatnak!

• Miért kell a kutyámat vakcinázni? /Nobivac/
• Miért kell évente oltani kutyámat? /Stronghold/

Kennel köhögés

Kennel köhögés

Kutya fajták

A házi kutya (Canis familiaris) a legrégibb háziállat. Mintegy 14-16 000 éve, a kőkor legvégén bukkan fel önálló fajként. Egyenes és az emberhez önként csatlakozott őse egyedül és kizárólag a farkas (Canis lupus).

Egyéb kutyafajok – például a sakál, a coyote stb. -csak feltételesen és a háziasodás után kaphattak szerepet egy-egy fajta kialakításában. Az ember jól kihasználta sokoldalú segítő-társát: vadászott, vagyonát őriztette vele, tereltette a nyájat, ellenségeire uszította, sőt egyes vidékeken a kutyahús még ma is kedvelt csemegének számit. Mint látjuk, elsősorban gazdasági hasznáért tartott az ember kutyát, s kizárólag használhatósága szerint válogatta ki a továbbtenyésztésre szánt egyedeket. Később határozottan elkülönítette egymástól az egyes fajtákat.

A civilizáció, az egyre fokozódó városiasodás azonban jószerével megfosztotta eredeti hivatásától a kutyákat, és a gazdasági állatok közül – kénytelen-kelletlen – „előléptek” a kedvtelésből tartott jószágok sorába. Ezzel azonban egy csöppet sem csökkent jelentőségük. Sőt! Talán soha nem ragaszkodtunk hozzájuk úgy, mint manapság. Ma már a kutya nem elsősorban munkájával, hanem megejtő lényével, hűségével lehet a városi, urbánus ember segítségére. Éppen ezért fontos, hogy ne csak szeressük, hanem megőrizzük, sőt ha lehet, továbbfejlesszük azokat a belső tulajdonságokat, melyek igazán társunkká teszik őket. A tenyésztésnél érzelmeinket s a divatkívánalmakat vessük alá józan eszünknek.

Fajták:

A Nemzetközi Kinológiai Szövetség (Fédération Cynologique Internationale, FCI) megjelenés vagy szerep alapján a kutyafajtákat tíz csoportba osztotta.

 

I. Juhász- és pásztorkutyák (kivéve svájci pásztorkutyák)

1. Juhászkutyák

• Ausztrál juhászkutya
• Ausztrál kelpie
• Bearded collie
• Beauce-i juhászkutya
• Belga juhászkutya
  • Groenendael
  • Laeknois
  • Malinois
  • Tervueren
• Bergamói juhászkutya
• Border collie
• Brie-i juhászkutya (Briard)
• Csehszlovák farkaskutya
• Délorosz juhászkutya
• Holland juhászkutya
• Horvát juhászkutya
• Katalán pásztorkutya
• Komondor
• Kuvasz
• Lengyel alföldi juhászkutya
• Mallorcai pásztorkutya
• Maremman
• Mudi
• Német juhászkutya
• Óangol juhászkutya (Bobtail)
• Pikárdiai juhászkutya
• Pireneusi juhászkutya
  • Hosszúszőrű pireneusi juhászkutya
  • Félhosszúszőrű pireneusi juhászkutya
• Portugál juhászkutya
• Puli
• Pumi
• Saarloosi farkaskutya
• Schapendoes
• Schipperke
• Shetlandi juhászkutya (Sheltie)
• Skót juhászkutya
  • Hosszúszőrű skót juhászkutya
  • Rövidszőrű skót juhászkutya
• Szlovák csuvacs
• Welsh corgi
  • Cardigan welsh corgi
  • Pembroke welsh corgi
• Tátrai juhászkutya

2. Pásztorkutyák

• Ardenneki pásztorkutya
• Ausztrál pásztorkutya
• Flandriai pásztorkutya

 

II. Pinscherek, schnauzerek – molosszerek – svájci hegyi- és pásztorkutyák

1. Pinscherek és schnauzerek

1.1 Pinscherek

• Affenpinscher
• Dobermann
• Német pinscher
• Osztrák pinscher
• Törpe pinscher

1.2 Schnauzerek

• Óriás schnauzer
• Schnauzer
• Törpe schnauzer

1.3 Smoushond

• Holland smoushond

1.4 Orosz fekete terrier

• Orosz fekete terrier

2. Molosszerek

2.1 Masztiff típusú kutyák

• Angol bulldog
• Angol masztiff
• Argentin dog
• Azori pásztorkutya (Cão Fila de São Miguel)
• Bordeaux-i dog
• Boxer
• Brazil masztiff
• Broholmer
• Bullmasztiff
• Cane corso
• Kanári-szigeteki kutya
• Mallorcai masztiff
• Nápolyi masztiff
• Német dog
• Rottweiler
• Shar pei
• Tosa inu

2.2 Hegyikutyák

• Alentejo masztiff
• Anatóliai juhászkutya
• Atlaszi hegyikutya
• Bernáthegyi
• Castro Laboreiro-i pásztorkutya
• Estrelai hegyikutya
• Hovawart
• Karszti pásztorkutya
• Kaukázusi juhászkutya
• Közép-ázsiai juhászkutya
• Landseer
• Leonbergi
• Pireneusi hegyikutya
• Pireneusi masztiff
• Sarplaniai juhászkutya
• Spanyol masztiff
• Tibeti masztiff
• Újfoundlandi

3. Svájci hegyi- és pásztorkutyák

• Appenzelli havasi kutya
• Berni pásztorkutya
• Entlebuchi havasi kutya
• Nagy svájci havasi kutya

 

III. Terrierek

1. Nagy és közepes méretű terrierek

• Airedale terrier
• Bedlington terrier
• Border terrier
• Brazil terrier
• Foxterrier
  • Simaszőrű foxterrier
  • Drótszőrű foxterrier
• Glen of Imaal terrier
• Ír terrier
• Kerry blue terrier
• Lakeland terrier
• Manchester terrier
• Jagd terrier
• Parson Russel-terrier
• Soft coated wheaten terrier
• Welsh terrier

2. Kis méretű terrierek

• Ausztrál terrier
• Cairn terrier
• Dandie Dinmont-terrier
• Jack Russel-terrier
• Japán terrier
• Norfolk terrier
• Norwich terrier
• Sealyham terrier
• Skót terrier
• Skye terrier
• West highland white terrier
• Cseh terrier

3. Bull típusú terrierek

• Amerikai staffordshire terrier
• Bullterrier
• Staffordshire bullterrier

4. Apró méretű (toy) terrierek

• Kis angol terrier (Toy terrier)
• Ausztrál selyemszőrű terrier (Silky terrier)
• Yorkshire terrier

 

IV. Tacskók

1. Tacskók

• Tacskó

 

V. Spitzek és ősi típusú kutyák

1. Északi szánhúzó kutyák

• Alaszkai malamut
• Grönlandi kutya
• Szamojéd
• Szibériai husky

2. Északi vadászkutyák

• Finn spicc
• Karéliai medvekutya
• Nyugat-szibériai lajka
• Kelet-szibériai lajka
• Orosz-európai lajka
• Norrbotteni spicc
• Norvég elkhound, fekete
• Norvég elkhound, szürke
• Norvég lundehund
• Svéd elkhound

3. Északi őrző-védő és terelőkutyák

• Finn kopó Suomenajokoira
• Izlandi juhászkutya
• Lapp pásztorkutya Lapinporokoïra
• Norvég buhund
• Svéd kopó
• Svéd juhászkutya Västgötaspets

4. Európai spiccek

• Német spicc
• Farkas spicc Wolfspitz
• Német nagyspicc
• Német középspicc
• Német kisspicc
• Törpespicc (Pomeranian)
• Volpino Italiano

5. Ázsiai spiccek és rokon fajták

• Akita (Akita inu)
• Amerikai akita
• Csau-csau
• Eurázsiai
• Hokkaido
• Japán spitz
• Kai
• Kishu
• Koreai jindo kutya
• Shiba (Shiba inu)
• Shikoku

6. Ősi típusú kutyák

• Basenji
• Fáraókutya
• Kánaán kutya
• Mexikói szőrtelen kutya (Xoloitzquintle)
• Perui szőrtelen kutya

7. Ősi típusú vadászkutyák

• Ibizai kopó
• Kanáriai kopó
• Portugál kopó (Podengo portuguese)
• Szicíliai nyúlvadász kutya (Cirneco dell’Etna)

8. Ősi típusú vadászkutyák hátukon csíkkal

• Thai Ridgebackdog

 

VI. Kopók, vérebek

1. Nyomkövető kutyák

1.1 Nagyméretű kutyák

• Amerikai rókakopó
• Angol rókakopó
• Bloodhound
• Poitevin
• Billy
• Fekete-cser mosómedvekopó
• Francia háromszínű kopó
• Francia kétszínű kopó
• Francia fekete-fehér kopó
• Francia orange-fehér kopó
• Nagy vendée-i griffon (Grand griffon vendéen)
• Nagy angol-francia háromszínű kopó
• Nagy angol-francia kétszínű kopó
• Nagy angol-francia fekete-fehér kopó
• Nagy angol-francia orange-fehér kopó
• Nagy gascon-saintongeois-i kopó (Gascon saintongeois)
• Nagy kék gascogne-i kopó
• Vidravadász kopó (Otterhound)

1.2 Középméretű kutyák

• Angol-francia falkavadász kopó
• Ariége-i kopó (Ariégeois)
• Artois-i kopó
• Beagle-Harrier
• Boszniai drótszőrű kopó (Barak)
• Bretagne-i barna griffon (Griffon fauve de Bretagne)
• Erdélyi kopó
• Finn kopó (Svomenjokoira)
• Görög kopó
• Haldenstøvare
• Hamilton kopó
• Harrier
• Hygenhund
• Isztriai drótszőrű kopó
• Isztriai rövid szőrű kopó
• Kék gascogne-i griffon
• Kis gascon-saintongeois-i kopó (Gascon saintongeois)
• Kis kék gascogne-i kopó
• Közepes vendée-i griffon
• Lengyel kopó
• Montenegrói hegyi kopó
• Nivernais-i griffon (Griffon nivernais)
• Norvég kopó (Dunker)
• Olasz kopó (Segugio italiano)
• Osztrák fekete-cser kopó
• Porcelánkopó
• Schiller kopó
• Spanyol kopó
• Smålandi kopó
• Stíriai drótszőrű kopó
• Svájci kopók
• Jura kopó
• Luzerni kopó
• Berni kopó
• Svájci kopó
• Szávavölgyi kopó (Posavski Gonic)
• Szerb háromszínű kopó
• Szerb kopó
• Tiroli kopó

1.3 Kisméretű kutyák

• Artois-i normann basset (Basset artésien normand)
• Basset hound
• Beagle
• Bretagne-i barna basset
• Gascogne-i kék basset
• Kis vendée-i basset griffon (Petit Basset griffon vendéen)
• Nagy vendée-i basset griffon (Grand Basset griffon vendéen)
• Német kopó
• Svájci kiskopók
• Jura kiskopó
• Luzerni kiskopó
• Berni kiskopó
• Svájci kiskopó
• Svéd tacskókopó (Drever)
• Westfáliai tacskókopó

2. Vérebek

• Alpesi tacskókopó
• Bajor hegyi véreb
• Hannoveri véreb

3. Rokon fajták

• Dalmata
• Rodéziai ridgeback

 

VII. Vizslák, szetterek

1. Kontinentális vizslák

1.1 Kontinentális vizsla típusúak

• Ariege-i vizsla (Braque de l’Ariège)
• Auvergne-i vizsla (Braque d’Auvergne)
• Bourbonne-i vizsla (Braque du Bourbonnais)
• Burgosi vizsla
• Francia vizsla
• Gascogne-i francia vizsla, (Braque français, type Gascogne)
• Pireneusi francia vizsla, (Braque français, type Pyrénées)
• Magyar vizsla
• Drótszőrű magyar vizsla
• Rövid szőrű magyar vizsla
• Német vizsla
• Drótszőrű német vizsla
• Rövid szőrű német vizsla
• Szálkás szőrű német vizsla
• Hosszú szőrű német vizsla
• Olasz vizsla
• Ősi dán vizsla (Gammel dansk honsehund)
• Portugál vizsla
• Pudelpointer
• Saint Germain-i vizsla (Braque St. Germain)
• Weimari vizsla (Weimaraner)

1.2 Spániel típusúak

• Breton spániel (Epagneul Breton)
• Drenti vizsla (Drentsche patrijshond)
• Francia spániel (Epagneul français)
• Kis münsterlandi vizsla
• Nagy münsterlandi vizsla
• Német hosszúszőrű vizsla
• Picardiai kék spániel (Epagneul bleu de Picardie)
• Picardiai spániel (Epagneul picard)
• Pont-audemeri spániel (Epagneul de Pont-Audemer)
• Stabyhound

1.3 Griffon típusúak

• Cseh vizsla
• Drótszőrű griffon (French wire-haired Korthals Pointing Griffon)
• Olasz drótszőrű vizsla (Spinone Italiano)
• Slovensky hruborsty ohar

2. Brit és ír vizslák és szetterek

2.1 Pointer

• Pointer

2.2 Szetter

• Angol szetter
• Gordon szetter
• Ír szetter
• Ír vörös-fehér szetter

 

VIII. Retrieverek – hajtókutyák – vízi vadászok

1. Retrieverek

• Chesapeake bay retriever
• Golden retriever
• Göndör szőrű retriever (Curly coated retriever)
• Labrador retriever
• Sima szőrű retriever (Flat coated retriever)
• Vadkacsavadász retriever (Nova scotia duck tolling retriever)

2. Hajtókutyák

• Angol cocker spániel
• Angol springer spániel
• Amerikai cocker spániel
• Clumber spániel
• Field spániel
• Kooikerhoundje
• Német spániel
• Sussex spániel
• Welsh springer spániel

3. Vízi vadászok

• Amerikai vízispániel
• Francia vízikutya (Barbet)
• Fríz vízikutya (Wetterhoun)
• Ír vízispániel
• Lagotto romagnolo
• Portugál vízikutya (Cão de agua Português)
• Spanyol vízikutya

 

IX. Társasági és kísérő kutyák

1. Bichonok és rokon fajták

1.1 Bichonok

• Bichon a poli frise
• Bolognese
• Havanese (Bichon Havanese)
• Máltai selyemkutya

1.2 Coton de Tuléar

• Coton de tulear

1.3 Kis oroszlánkutya

• Kis oroszlánkutya (Petit chien lion)

2. Uszkárok

• Uszkár
• Óriás uszkár
• Közép uszkár
• Törpe uszkár
• Apró termetű (Toy) uszkár

3. Kis méretű belga kutyák

3.1 Griffonok

• Belga griffon
• Brüsszeli griffon

3.2 Petit Brabançon

• Brabancon (Petit Brabançon)

4. Meztelen kutyák

• Kínai meztelen kutya

5. Tibeti fajták

• Lhasa apso
• Si-cu
• Tibeti spániel
• Tibeti terrier

6. Csivavák

• Csivava
• Rövid szőrű csivava
• Hosszú szőrű csivava

7. Angol apró termetű (toy) spániel

• Cavalier King Charles spániel
• King Charles spániel

8. Japán csin és pekingi palotakutya

• Japán csin
• Pekingi palotakutya

9. Kontinentális apró termetű (toy) spániel

• Kontinentális apró termetű spániel
• Papillon
• Phalène

10. Kromfohrländer

• Kromfohrländer

11. Kis termetű, molosszer típusú kutyák

• Boston terrier
• Francia bulldog
• Mopsz

 

X. Agarak

1. Hosszúszőrű agarak

• Afgán agár
• Orosz agár (Barzoj)
• Perzsa agár (Saluki)
• Hosszúszőrű perzsa agár
• Bojtosfülű perzsa agár

2. Drótszőrű agarak

• Ír farkaskutya
• Skót szarvasagár (Deerhound)

3. Rövidszőrű agarak

• Angol agár (Greyhound)
• Arab agár (Sloughi)
• Azawakh
• Kis olasz agár
• Magyar agár
• Lengyel agár
• Spanyol agár
• Whippet