Rágcsálók

A legnépesebb emlősrend, 6700 fajt, illetve alfajt ismerünk. Nagyságuk változatos, az egérnagyságútól a kisebb disznónagyságúig minden átmenet megtalálható. Fogazatukra jellemző, hogy szemfogaik nincsenek.

Igen jellegzetesek a metszőfogak, melyek hatalmas nagy, ívesen hajlott, gyökér nélküli – vagyis folyton növekvő- fogak. Csak az elülső oldalukat borítja zománc, ezért véső alakúra kopnak. A felső ajak a nagy metszőfogakat rendszerint nem takarja be, így ezek az állaton azonnal szembetűnnek. Zápfogaik lehetnek hosszú gyökerű, alacsony koronás, vastag zománcréteggel borított gumós zápfogak, de lehetnek rövid gyökerű, hosszú koronás vagy gyökértelen, folyton növekvő zápfogak. Koronájuk állandóan kopik a folytonos rágcsálás következtében. A lekopott gumók helyén zománcredők és szigetek láthatók. Félig vagy teljesen talpon járó állatok. Mellső lábukon rendszerint 4, a hátulsón pedig 5 ujjuk van. Ujjaikon karmok vagy félpaták alakultak ki. Gyomruk általában egyszerű. Vakbelük sokszor nagy. Több fajnak pofazacskója alakult ki. Sok emlőjük van, és egyszerre több kicsit hoznak világra. Többségük rendkívül szapora. Testalakjuk és életmódjuk nagyon változatos. A fán lakó alakoktól a föld alatti életmódot folytatókig mindenféle fellelhető. Vannak amelyek igen gyorsan futnak nagyokat ugranak, úsznak, sőt olyanok is akadnak, amelyeknek oldalán ejtőernyőként használható bőrredő fejlődött. Párosan vagy családosan élnek, egyesek pedig nagy telepeket alkotnak. Az ember szempontjából nagy jelentőségük van, mert sok fontos mezőgazdasági és készletkártevő kerül ki közülük.

Az egész világon elterjedtek, több fajukat az ember akaratlanul hurcolta szét, közlekedési eszközeivel, áruival.

Mókusalkatúak

1. Hódszerűek

  1. Hódfélék: európai hód (Castor fiber), kanadai hód (Castor canadensis)
  2. Tasakospatkányok
  3. Tasakosegér-félék

2. Mókusszerűek

  1. Hódmókusfélék: észak-amerikai hódmókus vagy vörös hódmókus (Aplodontia rufa)
  2. Mókusfélék: közönséges mókus (Sciurus vulgaris), szibériai csíkosmókus-burunduk (Tamias sibiricus), szürke mókus (Sciurus carolinensis), amerikai törpemókus (Sciurillus pusillus), ecsetfülű mókus (Sciurus aberti), amerikai rókamókus (Sciurus niger), havasi mormota (Marmota marmota), bobak (Marmota bobac), ürge (Citellus citellus), amerikai préri-kutya (Cynomys lewisi = ludovicianus), kis repülőmókus (Sciuroplerus volans), nagy repülőmókus (Pelaurisla oral)
  3. Pelefélék: nagy pele (Glis glis), mogyorós pele (Muscardinus avellanarius), közönséges ecsetfarkú pele (Graphiurus murinus), erdei pele (Dryomys nitedula)

3. Egérszerűek

  1. Ugróegérfélék: egyiptomi ugróegér (Jaculus jaculus), sivatagi ugróegér (Dipus sagitta), háromcsíkos egér (Sicista logirera)
  2. Egérfélék: háziegér (Mus musculus), güzüegér (Mus spicilegus), erdei egér (Apodemus sylvaticus), sárganyakú erdei egér (Apodemus flavicollis), pirókegér (Apodemus agrarius), törpeegér (Micromys minutus), afrikai versenyegér (Gerbillus perpallidus), mongol futóegér (Meriones unguiculatus), csíkos fűegerek (Lemniscomys), vándorpatkány (Rattus norvegicus), házi patkány (Rattus rattus), indiai pestispatkány (Nesokia bengalensis = indica), mezei pocok (Microlus arvalis), földi pocok (Pitymys subterraneus), pézsma pocok (Ondathra xibelhica), erdei pocok (Clethrionomys glareolus), lemmingpocok (Lagurus lagurus), norvégiai lemming vagy közönséges lemming (Lemmus lemmus)
  3. Földikutyafélék: nyugati földikutya vagy heréc (Spalax leucodon)
  4. Tüskéspelefélék
  5. Madagaszkáriegér-félék: Dél-afrikai zsíregér (Steatomys pratensis), madagaszkári ugrópatkány (Hypogeomys antimena)
  6. Hörcsögfélék: hörcsög (Cricetus cricelus ), szíriai aranyhörcsög (Mesocricelus auratus), Campbell-hörcsög (Phodopus campbelli), Roborovszki törpehörcsög (Phodopus roborovskii), Dzsungáriai törpehörcsög (Phodopus sungorus)

4. Pikkelyesfarkúmókus-szerűek

  1. Pikkelyesfarkúmókus-félék: vöröshasú pikkelyes mókus (Anomalurus beecrofti), törpe pikkelyes mókus (Anomalurus pusillus), repülő pele (Idiurus zenkeri), pikkelyesfarkú pele (Zenkerella insignis)
  2. Ugrónyúlfélék

Sülalkatúak

1. Sülalakúak

  1. Gundifélék vagy fésűsujjúpatkány-félék
  2. Gyalogsülfélék: tarajos sül (Hystrix cristata), indiai sül (Hystrix indica)
  3. Kúszósülfélék
  4. Nádipatkányfélék
  5. Szirtipatkányfélék
  6. Turkálófélék: csupasz turkáló vagy csupasz földikutya (Heterocephalus glaber)
  7. Csalitpatkányfélék: degu (Octodon degus)
  8. Tüskéspatkányfélék: braziliai ujjas patkány (Kannabateomys amblyonyx)
  9. Nutriafélék: nutria vagy hódpatkány (Myocastor coypus)
  10. Kúszópatkányfélék vagy Hutiák
  11. Pakaránafélék
  12. Tengerimalacfélék:
      • Tengerimalacformák: vad tengerimalac (Cavia cutleri), tengerimalac (Cavia porcellus), spix tengerimalac (Galea spixii), szirti tengerimalac (Kerodon rupestris)
      • Maraformák: nagy mara (Dolichotis patagonum), törpe mara (Dolichotis salinicola)
      • Kapibaraformák: vízidisznó vagy kapibara (Hydrochoerus hydrochaeris)
  13. Csincsillafélék: csincsilla (Chinchilla lanigera), rövidfarkú csincsilla (Chinchilla brevicaudata), perui macskanyúl (Lagidium peruanum), déli macskanyúl (Lagidium viscacia), pampanyúl vagy viszkacsa (Lagostomus maximus)
  14. Csincsillapatkány-félék
  15. Pakafélék
  16. Agutifélék: aranynyúl vagy aguti (Dasyprocta)